Mielőtt bárki viccnek gondolná vagy csupán fikciónak vélné a fenti címet, rögvest tisztáznám, hogy ez valóban létezik. Egy „normális” lakcím, melyhez természetesen postaláda is tartozik. A mólónál az utolsó fa mellett. Sepp Bögle így minden neki írott levelet, neki szánt küldeményt megkap. Aki kedvet érez hozzá, akár ki is próbálhatja és írhat neki pár sort.
Nagyjából egy hete hallottam először Sepp történetét, egy barátnőm, Melanie mesélt róla. Radolfzellben nőtt fel, ahol az év nagy részében Bögle úr is fellelhető. Mindjárt egy videót is mutatott róla és elmondta, hogy Sepp-et a környéken mindenki ismeri; mindenkivel barátságos, kedves. Közvetlen és vidám ember, ezért is szeretik annyira a helybéliek.
Seppnek nincsen saját lakása, az egész élete elfér két bőröndben. Akár hajléktalannak is nevezhetnénk. De ez a saját döntése volt. Ezért válhatott híressé a Bodeni-tó partján. És azért, amit csinál manapság: köveket épít, kőszobrokat – különlegeseket, egyszerűeket; egyszerűen különlegeseket.
Egy ember, aki hátrahagyta korábbi életét, eladta mindenét. Kőszobrokat épít. Könyveket ír. Minden nap hosszasan beszélget az emberekkel; meghallgat mindenkit; ha kérik, tanácsot is ad. Két bőröndnyi vagyonát leszámítva, semmilye nincs. De boldognak tűnik. Mert talán mégis megvan mindene.
Először azt gondoltam, csodabogár, aki kicsit őrült és nincs minden rendben a fejében. Ma azt gondolom, csodabogár, aki kicsit őrült és minden rendben van a fejében. Új életre vágyott. És megvalósította.
Sepp Bögle története az interneten olvasható, de csak német nyelven találtam róla információkat. Így arra gondoltam, egy részét lefordítom, hogy mindenki olvashassa a radolfzelli csodabogár történetét. Vagy ahogyan a Stuttgarter Zeitung egyik újságírója nevezte: a boden-tavi Diogenész – alább az ő históriája következik.
Josef Bögle 1950-ben született Erwin Bögle munkás és Viktoria Bögle háztartásbeli gyermekeként. Három fiútestvérével és három nővérével nőtt fel Luttingenben.
Már a húszas évei kezdetén sok tapasztalatot gyűjtött, amikor egy hátizsákkal és egy kerékpárral beutazta Görögországot és Indiát is.
Bögle Bad Säckingenben kereskedelmet tanult. 23 évesen otthagyta az addigi munkáját és több mint egy évig Ázsiában tett túrákat. Amikor visszatért Németországba, 1973-ban a freiburgi Gundelfingenben megszerezte második szakmáját is, szakács lett.
A ’70-es években kalandtúrákat vezetett Indiába és Törökországba. Három hónapot dolgozott Balin, majd megismerkedett későbbi feleségével, egy japán hölggyel Szingapúrban. A ’80-as években összeházasodtak és Dogernbe költöztek, ahol egy saját lakást vettek.
Bögle ezután jól fizető állást kapott, egy neves márka főzőedényeit értékesítette utazóügynökként. Vásárolt egy házat Meßkirchenben és két gyermekével, fiával és lányával együtt odaköltöztek.
Öltöny és nyakkendő, ház, nagy autó és pilótaengedélye szimbolizálták külsőleg a sikert és a jólétet.
A házassága azonban tönkrement, a családi házat eladták. A lánya miatt Radolfzellbe költöztek a Bodeni-tóhoz, vettek egy lakást. Amikor a lány Münchenbe ment tanulni (japanológiát, éppúgy mint a bátyja), akkor Sepp életének utolsó változásaként belekezdett mostani művészéletébe. Bögle minden vagyonát két bőröndnyire csökkentette.
A hivatalos postacíme 1997 óta: Sepp Bögle, An der Mole, letzter Baum, D – 78315, Radolfzell.
Áprilistól októberig egy bútorozott szobában lakik a radolfzelli Hotel Adlerben és a móló jachtkikötőjében lehet vele találkozni. A hideg évszakokban, áprilistól októberig a kanári-szigeteki Lanzarote-ban éli mindennapjait, egy nyaralóban.
1997 óta egyensúlyozza a köveket ragasztó és mindenféle ék nélkül a platánfákkal övezett kikötőben. Sepp, aki ránézésre csupán egy egyszerű hajléktalan benyomását kelti a bozontos szakállával és őszülő hajával. Minden nap érdekes kőszobrokat hoz létre 3-5 különböző méretű és súlyú kőből a zell-i tóparton. Az ott összegyűjtött köveket halmozza egymásra, és teszi mindezt úgy, hogy azok a lehető legkisebb felületen érintsék egymást és kizárólag a gravitáció által legyenek egyensúlyban. Minden este lebontja az alkotásait és aztán másnap újakat hoz létre.
„A szobrok az élet szimbólumai, a szépségekkel és a veszélyekkel együtt."
Az egykori üzletember most a legművészibbnek ítélt alkotásaiból fedezi az életéhez szükséges dolgokat és a repülőutat Lanzarote-ba. Ott naponta 2-3órán keresztül építi a szobrait egy 5 csillagos szálloda strandja előtt.
Mindig vannak emberek, akik anyagi haszonszerzés nélkül segítenek neki: ha például orvosra van szüksége, akkor elmegy egy barátjához, aki biztosítás nélkül is megvizsgálja és gondoskodik róla. Sepp még az élelmiszereket is olcsóbban kapja a szokásosnál. A könyvei eladásából származó jogdíjak teszik ki a „jövedelme” egy részét.
Írtak már róla a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, de a ZDF egyik adásában is szerepelt már vendégként. Volt talk-show vendég, egy kisebb tv-csatornán pedig amolyan portrét is készítettek róla.
Bögle eddig 4 könyvet publikált, az első címe: „Ruf der Steine” /A kövek hívása/ (Peter Steiner álnéven írta, a könyv angol, spanyol és francia fordításban is megjelent). A második címe: „einfach-sein“ /csak lenni/. A harmadik könyve: „Begegnungen” /Találkozások/, ezt 2010. júliusában mutatta be. A legújabb műve pedig: „Liebe Dein Leben” /Szeresd az életedet/ címmel 2012. tavaszán jelent meg.
A csodabogár, aki nem csupán a kövek egyensúlyozásában profi, de talán az élet egyensúlyát is meglelte. Kő- és életművész.
Képek forrása: https://www.facebook.com/Sepp.Boegle?ref=ts&fref=ts
