Minden összetett. A történések. Az emberek. A gondolatok. Minden.
Nem biztos, hogy valami csak jó lehet. Lehet a jó is rossz. De a rossz is lehet jó.
És a színekről nem is beszélve. A fekete milyen szép a fehérrel.
Minden az ellentétekről szól. Az egész életünk. Ha jól csináljuk, csak akkor.
Lehet egysíkúan tekinteni dolgokra. De fölösleges.
Lehet a sorok között is olvasni. Ez lenne az ideális.
Az ember nem szomorkodhat folyton. Ha igen, akkor az illető elfelejt élni.
Az ember nem lehet folyton vidám. Az önbecsapás.
És a szépséges dolgok is akkor szépségesek, ha ismerjük a kevésbé szépet is. Ettől lesz varázslatos. Ettől lesz különleges.
Most készülődöm. Egy újabb útra. Mennék is meg nem is. Várom is meg nem is.
Pakolok. Ékszereket, ilyet is, olyat is. Mert ez is, az is én vagyok. Egy kicsit összetett. A fenébe is, nagyon…
