A blogról & magamról

A Grüezi (ejtsd: grücci) blog ötlete 2012. augusztusában pattant ki a fejemből. Akkor még nem tudtam, hogyan és miről fogok írni. Csak késztetést éreztem, így belevágtam. Útkeresésként indult, ma már látom is az utat – kicsit kanyargós, néhol hepehupás és kavicsos, másutt szép egyenes és aszfaltozott. De még a „szerpentineket” is élvezem. Minden bejegyzésem önálló életet él: mindenről írok, amihez éppen kedvem támad. És akkor, amikor jön az ihlet, amikor a folyton pörgő-kattogó kerék a szőke fejecskémben sebességet vált. Mindenkinek, aki beleolvas, kívánom, hogy örömét lelje a soraimban! Baráti üdvözlettel: Tamás Anett

DSCF9273m.JPG

Facebook fellelhetőség

Üzenet a palackban... vagyis a palack maga az üzenet

2013.02.27. 20:10 Grüezi

Frappuccino. Starbucks. Aki ezt a két szót meghallja, nagy valószínűség szerint az alábbi jelzőkre fog asszociálni: exkluzív, kellemes, minőségi. És felidézhetjük az ehhez kapcsolódó életérzést is, amit a márka sugall. Egy minőségi kávé, egy kellemes kávézó, vidám és udvarias személyzet. Mindezt persze meg kell fizetni – ergo nem annyiba kerül egy csésze kávé, mint a helyi kocsmában (feltételezzük, hogy a kocsmában is lehet kávét kapni..). Szóval nem olcsó. Mondjuk ki, drága. Nemcsak a hozzám hasonló „pórnép” mondja ezt, hanem azok is, akik ezt megfizetik. Hiszen pont ezt veszi meg az ember a pénzén: az exkluzivitást. És nem csupán egy kávét. Hanem azt is, hogy ezt nem mindenki engedheti meg magának. Ez akkor is igaz, ha elvitelre kérek egy kávét a Starbucksban (a poháron hatalmas logóval). Megveszek csodáló, csodálkozó tekinteteket, akik azt gondolják: váááó, biztosan sikeres, ha ilyesmivel a mancsában szaladgál. Igen, ezt is megveszem a kávéval. Miért ne?!

28-Starbucks-IndiaInk-blog480.jpg

A Starbucks küldetési nyilatkoztában többek között ilyesfajta mondatok olvashatók:

Odaadásunk része, hogy kapcsolatot teremtünk vendégeinkkel, rájuk mosolygunk és felvidítjuk őket – még ha csak néhány pillanatra is. Egy tökéletes ital elkészítése csak egy része munkánknak. Ennél sokkal többről van szó: az emberi kapcsolatokról.”

 

„Amikor vendégeinkben kialakul a hovatartozás érzése, kávézóink menedékké válnak számukra, ahol elfelejthetik gondjukat, bajukat, és ahol találkozhatnak barátaikkal. Szórakozás ez az élet ritmusában — néha lassúbb és élvezetesebb, néha pedig gyorsabb ütemben. De mindig telítve emberséggel.”

 

De vajon a fent olvasható misszió nem veszíti-e hitelét abban a pillanatban, amikor az élelmiszerboltban a képen látható terméket leemelem a polcról? És egy könnyed, ámde kevésbé nőies mozdulattal beledobom a bevásárlókosaramba?

 sc.jpg

Pedig egyáltalán nem silányabb minőség, tényleg nem. Ugyanolyan finom, mint bármelyik másik Starbucks kávé. Csak… na. Korábban is vettem már a boltokban fellelhető kávéikból, de eddig csak pohárban kapható verziót láttam. Jóval szebb kivitelben, mint az a fenti palack esetében elmondható. Mert akárhogyan is, de ez csak egy műanyagpalack. Most nem akarok izé lenni.. és nem is vagyok Starbucks-rajongó, de nekem ez a termék valahogy már mást sugall, mint amit a cég szeretne a buksinkba vésni. Ha valamit sok helyen meg tudsz vásárolni, az szép lassan tömegcikk lesz. És annak semmi köze az exkluzivitáshoz. Szerintem.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gruezi.blog.hu/api/trackback/id/tr65108756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása